1. minta
A bizonyítás kényszere
„Aki túl sokat ad, néha azt reméli, egyszer majd elég lesz ahhoz, hogy önmagát is szeretni tudja.”
Aki ebben a mintában él, az gyakran erőteljes belső késztetést érez arra, hogy folyamatosan bizonyítsa szerethetőségét és értékességét – nem csupán a társa felé, hanem valójában saját maga számára is.
32Amikor a szerethetőség feltételekhez kötött
A túlzott adás, a maximalizmus és a gondoskodás gyakran nem a kapcsolat valódi igényeire adott válasz, hanem egy belső hiány kompenzálása. A mérleg lassan billen el: minél többet teszel, annál kevésbé érzed, hogy önmagadért szeretnek.
Ez a minta ritkán hangos. Inkább fáradtságként jelentkezik – és abban a gondolatban, hogy „ha még egy kicsit jobban csinálnám, akkor talán rendben lenne”.
33
